2016. március 28., hétfő

Juhász Magda: Húsvéti mese


Meseerdő szélén játszanak az őzek, 
a tavaszi szélben vígan kergetőznek. 
Az ibolya virág szirmait kitárja, 
régóta vágyódik meleg napsugárra. 

Minden állat vigad, örül a tavasznak, 
de nyomuk sincs sehol a fürge nyulaknak. 
A mackó így dörmög:- Vajon hol késhetnek? 
Szarka szól a fáról:- Húsvétra készülnek. 

Festik a sok tojást, szorgosan dolgoznak, 
tudom, hogy húsvétkor majd nekünk is hoznak. 
Összenéz két csibész, farkas és a róka, 
nagyon figyelnek már a fecsegő szóra. 

Súgta a farkasnak a ravaszdi róka: 
- Legyünk mi a nyulak, az lesz majd a móka. 
A farkas csak bámult, de egy nagy fa alatt, 
elmondta a róka, hogy mit ért ez alatt. 

Fenn a fa tetején a harkály is hallja, 
miként szövetkezik a két gonosz bajra. 
Szaladt a mackóhoz, segítségét kérte, 
és azt, amit hallott, rendre elmesélte. 

Hogy a két ravaszdi azt tervezi éppen, 
elrabolják majd a tojásokat szépen. 
Azután felveszik a nyúl álruhákat, 
és az őztanyánál ejtenek gidákat. 

Háborog a mackó:- Ők lesznek a nyulak?! 
Na, majd résen leszünk, jöjjenek az urak! 
Most az őzikékhez és nyulakhoz szaladj, 
de ne tudjon erről semmit a két ravasz. 

El is jött a húsvét, s két hatalmas zsákban 
ott volt a sok tojás, egy nyúl ajtajában. 
A két gonosz gyorsan a hátára vette, 
nyúl álruhát öltve indultak sietve. 

De a zsák nehéz volt, le-leültek nyögve, 
izzadt homlokukat gyakran törölgetve. 
Remegett a lábuk, inuk majd megszakadt, 
lihegve fújtattak a nagy zsákok alatt. 

Az őztanya előtt terhüket letették, 
és az őzikéket nyomban hívni kezdték: 
- Nézzétek gidácskák, ebben a két zsákban 
sok, sok piros tojás vár a kis gidákra. 

Ezzel a zsákokat máris bontogatták, 
és a tartalmukat ki is borították. 
De amint meglátták, méregbe gurultak, 
mivel a zsákokban, csak nagy kövek voltak. 

Összeugrott rögtön a két kapzsi ezen, 
kopogott a sok kő kézen, lábon, fejen. 
Egymást hajigálta farkas és a róka, 
kacagtak a nyulak, őzek egy bokorban. 

Gonoszokat végül a mackó elkapta, 
vélük a barlangját kitakaríttatta. 
Most is ott söpörnek és sikálnak egyre, 
nincs már az őzhúsra egyiknek se kedve.


Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! :)