2016. december 18., vasárnap

Egy kis időre elköszönök

Nem, nem végleg! :)

Mielőtt esetleg azt hinnétek, hogy baj van, gyorsan leszögezem, hogy nincs semmi gond! :)
Minden a legnagyobb rendben van, jól vagyok és a pocaklakóm is.

Az elköszönésem (rövid időre) egyszerű magyarázata, hogy elérkeztem a terhesség utolsó napjaiba, heteibe. Nem tudom, hogy mennyi van még hátra vajon és most nem a kiírt időpontra gondoltam, hanem arra, hogy Luca mikor szeretne kibújni.

Csütörtökön hajnalban a testem jelezte, hogy készen állunk lassan a szülésre, így elérkezett nálam a befelé fordulás, a magamra koncentrálás időszaka. Nem kommunikálok senkivel sem a családomon kívül pontosan emiatt.
Nem szeretnék senkit sem megbántani, sem pedig elmarni magam mellől, de nekem most egy én időre van szükségem, mielőtt Luci megszületik.
Szeretnék nyugodt lenni, nem agyalni és ezt az utolsó időt nyugalomban tölteni.

A szülésre koncentrálok, hogy minden rendben lesz velünk és persze arra, hogy Apát még megvárja a kis Bogyóka, ami 3 nap. :)

A szülés után is szeretnék minden időt kihasználni, hogy úgymond megismerjük egymást és összeszokjunk, mi így, hárman! :)

Ígérem, hogy ha megszületett, fogok jelentkezni. :)


Szeretnék minden kedves olvasómnak nagyon boldog karácsonyt kívánni! 
Sok sok pihenéssel, kikapcsolódással, nagyon finom ételekkel és persze Kevinnel!  ;) 


Ölelek mindenkit: Pancsi <3 

2016. december 8., csütörtök

Idei Mikulás

Járt nálunk is a Mikulás idén. Luci is kapott egy kis apró kedvességet a leendő nagybácsiéktól. Így lesz mibe tenni jövőre is a kis csomagocskát.


A jobb alsó képen pedig az én Mikulásom ajándéka van. Apa találkozott vele útközben hazafele Németországból.

Zsomboromnál is látogatást tett a Miku. Persze többször is, így csak kapkodta a kis okos buksiját, hogy mi történik körülötte.

Az öcséméktől kapott csomival

Anyáék ajándéka egy tűzoltósátor

Tőlünk is kapott ám


Luca szobàja is kèszül lassan



A 36.hétbe lépek holnap, így az utolsó hajrá következik. 

Tegnap pedig olyan szépen esett a hó a városban, hogy próbáltam megörökíteni, de nem sikerült. 



Gergő vasárnap visszautazott. Csak egy hosszú hétvégére jött most haza de 2 hét múlva ilyenkor már itthon lesz velünk és marad is februárig. 

Meglátogattuk a szülőszobát. Körbe lettünk vezetve, minden meg lett mutatva. Most már kicsit izgatottabb vagyok, de nagyon várjuk már a kis Huncutot. 

Tegnap voltam egy vizsgálaton, majd 20-án megyek az első CTG-re. 

Jelenleg eléggé ágyhoz vagyok kötve, inkább óvatossági okokból. Pihenek most már, de tényleg. 

Egyébként semmi nem történik, de úgy igazán semmi. Most a karácsonyi hangulat is elcsendesedett, nem készülődök, pedig akartam pár díszt még. 

Egyedül is vagyok. Nagyjából kb. tojik mindenki a fejemre mostanában, de ezt kihasználva próbálok befelé koncentrálni most már és csak magunkra figyelni. :) 

Szerintem ebédre rendelek magamnak egy nagy pizzát és bekuckózva keresek egy jó filmet, akár még lehet karácsonyos is. :)

Szép napot mindenkinek!