2016. szeptember 8., csütörtök

Hajnali merengések

Mostanában új tevékenységgel töltöm az időmet.
Hogy mikor? Hajnalban. Általában fél 4/4-től egészen 5:20-ig.
Hogy mivel? Agyalással kérem szépen.

Eddig is képes voltam ám erre, de az utóbbi időben szinte mindennapossá vált a dolog. Egy ismerősöm fogalmazott úgy, hogy bepörög az agy és a sok gondolat csak úgy elkezd cikázni és jönnek a jobbnál jobb hülyeségek is persze.

Próbáltam már pár dolgot, hogy visszaaludjak, de sikertelenek a próbálkozásaim eddig.
Számoltam a légzésemet birkákkal karöltve. Körülbelül száznál fel is adtam a dolgot.


Iszogattam citromfűteát lefekvéskor, de azzal max. csak annyit értem el, hogy kettővel többször kellett kimennem a mosdóba. 

Ilyenkor hajnalban szoktam érezni Luca mozgását is, biztos ő is fent van velem. Sokat forgolódok, mocorgok. Ezzel együtt persze jönnek az aggodalmak is, biztos, hogy jól van e, vajon hogy fog kinézni, egészséges legyen, ne legyen semmi komplikáció a szülésnél...ilyen és ehhez hasonló gondolatok kúsznak a fejembe. 

Aztán ha ezeket kiveséztem, akkor jönnek a napi teendők, eltervezem a napot. Kimosok fejben minden plédet, ágyneműhuzatot cserélek, lemegyek a boltba, felmosok meg a többi háztartási munkát is elvégzem, de hozzá teszem, mindezt csak fejben. 

Napközben már nem vagyok ennyire aktív, mert a nem alvás miatt eléggé mosott rongyként kelek és az egész délelőttöm azzal telik el, hogy valamennyire összeszedjem magam, hogy legalább a boltig lejussak, mert a fejem ilyenkor annyira borzasztóan néz ki, hogy a vacogó cápa is fintorogna rám. 

Aztán ha ezeket a nagyon fontos dolgokat fejben elvégeztem és még mindig fent vagyok, akkor jönnek az otthoni dolgok. Felhívni az orvost, időpontot kérni. Elmenni a ruhaboltba, vásárolni magamnak ezt azt, Lucának is meg kell venni sok mindent még.
Képes vagyok még a telefonbeszélgetést is levezetni a fejemben az orvossal, hogy mit fogok mondani neki például.

Na, most mondjátok meg nekem, normális vagyok???

Mit agyalok már ennyit ezeken a dolgokon? Miért nem tudom kikapcsolni az agyamat legalább éjszakára??

Mert az oké, hogy napközben egyfolytában kattogok, de legalább olyankor, amikor pihenni kéne, lenne egy gombom, amit csak megnyomok és alvás.

Van esetleg valami ötlet, hogy mi a kutyafülét csináljak?

Így lassan kimerülök ebbe a sok agyalásba, aminek hozzáteszem, semmi értelme nincsen.
Igen, tudom, hogy nincs értelme és mégsem tudom abbahagyni.

Ilyen az én formám!

3 megjegyzés:

  1. Sajnos jó tanácsot adni én sem tudok, mert hasonló problémával küzdünk, vagyis inkább a férjem. Nála szimplán az van, hogy hiába fáradt, nem tud elaludni, minden zajt meghall. Mondtam is neki, hogy denevér hallása van, mert még az ultrahang hullámokat is érzékeli :P Ő nyugtató teakeverékkel és Valeriana-val próbálkozik, ami vagy működik, vagy nem. De azt mondják, ha nem tudsz aludni ne forgolódj az ágyban, inkább kelj fel, járj egy kicsit, esetleg olvass, az segíthet.

    VálaszTörlés
  2. Nekem az jön be, hogy nem próbálom mindenáron éjszakára meg nappalra osztani a napot alvás szempontjából, ha éjszaka felébredek, felkelek, olvasok, vagy csak úgy elvagyok egy kicsit, aztán egy idő után általában visszamegyek aludni. És viszont: ha elálmosodom, napközben is lefekszem.

    Üdvözlettel: Katalin

    VálaszTörlés
  3. Ah, ilyen nekem is rengetegszer van. Erre mondta az exem azt, hogy olyan az agyam, mint egy gombolyag, amit egy macska üldöz. Folyton pörög-forog, és nem áll le. Próbáltam forgolódni, meg mantrázni, meg bárányokat számolni. Ez utóbbi felidegesített mindannyiszor, és csak még éberebb lettem tőle.
    Nem szeretek nyugtató teákat, meg altatókat, nyugtatókat bevenni. Igazából nekem az vált be, hogy kifárasztom magam. Ha szabadnapos vagyok, akkor akár délután is alszom, ha meg dolgozom, akkor alapvetően hullaként zúgok végig az ágyon. Én azt mondom, próbáld meg elfoglalni magad napközben, hogy ne legyél ingerszegény ott kint, és ha nem tudsz aludni, akkor ne görcsölj ezen az ágyban, hanem igenis csinálj valamit attól függetlenül, hogy este vagy éjszaka van.

    VálaszTörlés