2016. szeptember 29., csütörtök

Mióta...

...itthon vagyok egyedül, kicsit másabbul érzem magam. Nagyon sokat pihenek még mindig és nagyon keveset tudok egyszerre mozogni, de ezt leszámítva jól vagyunk. :)

Ma kitakarítottam a fürdőszobát. A csap és a kád fele gyönyörű fehér lett, de a másik felén vannak barna foltok, amiket nem tudtam lesikálni (valakinek valami házicsodapraktika?) na meg el is fáradtam.
Az öcsém készít egy csodás tükröt a régi helyére.
Mindent kidobáltam és új dolgokat vásároltam. Virágot tettem a kisablakba és kosárkába pakoltam a kevésbé használatos tusfürdőket. Vettem egy zuhanyfüggönyt és karnist hozzá, karikákkal, új gumis kiállót a kád elé. Kis méretű törölközőket is kéztörlésre.
A Jyskbe az akció miatt 5000 forintot spóroltam.
Nagyon jó így a fürdő, jól esik bemenni.

Vásároltam még egy takarót is magamnak, mert plüss, vastag pléddel takaróztam idáig, de lassan csak jön a hűvösebb, nem szeretnék megfázni.

Lucának megérkeztek a kis harisnyái és a pelenkák, meg a kismama leggingsem is, de bazinagy, így a nővérem be fogja venni nekem a hétvégén.
2 kötött tunikát, alá 2 trikót is vásároltam. A pocakom férni fog még mindegyikbe és egész vastagok, jó lesz a hidegebb időkben. Már csak valami kabát kellene, az még kicsit várat magára.

Egy kis dekoráció is került ma a táskámba.
Majd valahova a kiságy felé szeretném feltenni.

Ma betöltöttem a 25. hetet.

Igen aktív a kishölgy. Egész nap kócolt, rugdosott, boxolt. Valószínű, hogy érzi a jövőheti rossz időt, amit jósolnak errefele.

Most van valami "járvány", mert nagyon sokan betegek. Az unokaöcsém is elkapta. Lázas volt 2 napig meg bágyadt, de szerencsére ezen kivül nincs más baja. Így most nem mászkálok hozzájuk, a nővérem aggódik, nehogy beteg legyek.

A nagymamám autója nálam van, de olyan kis gyagya vagyok, mert eszméletlenül félek vezetni. Kis pici Suzuki Alto. Mindenhova beparkolok vele, kis rakéta mert piszok gyors, de valamiért nem vagyunk nagy barátok, még. Itt a városba az aléton elsuhanok vele, de mindig félek, hogy lefulladok. Mint ma is történt. Tudom, persze, egy tapasztalt autós is lefullad bármikor, lásd Gergő is a múltkor, pedig 17 éves kora vezet. A másik nehézség, hogy nem tudok lejtőről elindulni vele. Nagy csalódás ez számomra, így ezt a közlekedési szituációt kerülnöm kell. Gergő megígérte, hogy megtanítja, ha itthon lesz.
Nem szeretem azt sem, ha ül mellettem valaki. Azon aggódom, hogy mit szól a vezetési stílusomhoz, nem fél e mellettem, stb.

Azt vettem észre, hogy az emberek nagyon türelmetlenek egymással szemben. Miután lefulladtam a lámpáknál és sikerült elindulnom (kb 2 percről beszélünk), a mögöttem álló autós a gázra taposott majd a forgalomtól elzárt területre hajtva, index nélkül, szabálytalanul megelőzött. Biztosan nagyon sietett valahova. Mindegy, ő tudja. Szóval, hogy nem vagyunk toleránsak egymással szemben egyáltalán. Ha lefulladni látok valakit, egyből az eszembe jut, hogy csak türelem, emberek vagyunk, előfordul, hogy nem figyelünk, semmi baj nincs. Megvárom nyugodtan, míg elindul.
Miért nem tudnak így gondolkozni mások is?? Olyan rosszul tud esni, amikor ilyen történik.

Voltam cukorterhelésen kedden. 75 g gyógyszertári cukrot oldottam fel 2dl vízben, amit az első vérvétel után meg kellett innom. 2 óra múlva újra vért vettek, és 1 hét múlva kész lesz az eredmény. Nem érzem magamon, hogy gondom lenne ilyesmivel, de majd kiderül.

Szeretnék menni ultrahangra, hogy láthassam újra Lucát, meg gondolkozom a 4d-n is, de azt majd apával lenne jó, együtt.

Hm, nagyjából ezek vannak nálam mostanában. Többnyire pihenek, nem valami izgalmas, de nekem most ezt kell betartanom. :)

Most várom Gergőt, hogy hívjon aztán pihenés.

Szép estét mindenkinek! :)

2016. szeptember 24., szombat

Vers az esküvőnk alkalmából

Anyósom egyik ismerőse a következő sorokkal lepett meg minket:

Kisháziné Julianna: Szívre szív

Ha két pillantás összeér,
Nem érződik már a tér;
Nem rebben pilla sem,
És minden zaj elpihen.

Nem hangzik szó sem el,
Szívre szív csendben felel.
Nem hangzik szó sem el,
Szívre szív csendben felel.

Két kéz ha összeér,
Simogatna a tenyér.
Nincs már csak ő, meg én
E szép kerek Földtekén.

Nem hangzik szó sem el,
Szívre szív csendben felel.
Nem hangzik szó sem el,
Szívre szív csendben felel.

Két élet ha összeér,
Kitárulhat már a tér,
Mert széles lesz az út,
Mely kétfelől összefut.

Elhangzik két igen,
Elkísér egy életen.
Elhangzik két igen,
Elkísér egy életen.

S jönnek majd a gyermekek,
Fogod a kis kezeket;
Felnőnek melletted,
S átélik a szerelmet.

Felsejlik az ifjúság,
A nappalok, s az éjszakák,
S átérzed újra azt,
Milyen is a szép tavasz,

Mikora két pillantás összeér,
S nem érződik már a tér;
Nem rebben pilla sem,
És minden zaj elpihen.

Nem hangzik szó sem el,
Szívre szív csendben felel.
Nem hangzik szó sem el,
Szívre szív csendben felel.

2016. szeptember 22., csütörtök

Fotók az esküvői vacsoráról

Az esküvőnk utáni családi vacsora képeit láthatjátok 

Ezt a képet azért mutatom meg, mert története van. Az esküvő előtt Gergő kèrdezte, hogy szeretnék-e kísèrő gyűrűt? Mondtam neki, hogy igen, majd annyiba maradtunk, hogy a nagy készülődés közepette szakítunk időt arra, hogy keressünk egyet. Végül elmaradt, nem volt rá se idő, se pedig lehetőség.
Ahogy elkezdődött az esküvői ceremónia, bevonultunk kèzenfogva,  a vendégek már mind vártak ránk, majd Gergő egyszer csak elővette a zsebéből ezt a kis köves gyűrűt és felhúzta az ujjamra.  A szavam elakadt és csak néztem. Az anyakönyvezető persze mondta a szövegét de én már akkor, ott pityeregtem! 11 év után is tud nekem meglepetést okozni. Egyszerűen csak néztem a gyűrűt és teljesen elolvadtam. A fogadalmamat persze nem tudtam szépen elmondani, mert sírtam közben! A boldogságtól, hogy a felesége lehetek, hogy összekötöm vele hivatalosan is az èletem! Fantasztikus èrzés volt és imádtam minden másodpercét! Leírhatatlan!!!!


Ezen a képen pont a gyűrűt csodálom a háttèrben, míg Gergő tanuja, a bátyja aláírja a papírt :)



Most jöjjenek a képek


Éljen az ifjú pár :)

A húslevest/hideg gyümölcslevest ilyen fatálak követték

Hármasban

Felül Kongó torta volt, alul pedig gyümölcsös-joghurtos

A legelső kóstoló






A beol.hu cikke

( A Gyulai Hírlapban és a Békés Megyei Hírlapban is benne voltunk. Mind a két újság el lett rakva emlékbe!)

 Készülnek a köszönőajándékok


Ezt meg a móka kedvéért :)
Egy kis segítség a fodrásznak. Előre kivasalta Gabi a hajam és itt félig kész már 

Természetesen több kép készült, a családtagokról is van bőven, de őket nem feltétlenül szeretném "kirakatba" helyezni! :) :)

2016. szeptember 21., szerda

Mindennapjaim

Jelenleg pihenő üzemmódban vagyok. Fekszek az ágyon, a tv-ben az Agymenők című sorozat megy a Comedy Centralon, amit már láttam tegnap. Ismétlés. Sheldon éppen szerelmet vall Amy-nek...

Furcsa érzés, hogy itthon vagyok, Gyulán. Ugyanis úgy döntöttünk, hogy én már nem utazom vissza külföldre. A kórház miatt jobbnak láttuk, ha már maradok és pihenek.
Így Gergő vasárnap visszautazott. :( :(

Furcsa az is, hogy van tv, mert kint nincs. Mindent laptop-ról néztünk. Híradókat, filmeket, sorozatokat, így annyira talán nem is tűnt fel a televízió hiánya.

Furcsa egy kicsit ez függetlenség is, hogy ha szükséges,akkor megyek a városba és intézem a dolgom.

Viszont vagy a városba mászkálok és utána pihenek vagy itthon aktívkodok és utána pihenek. Az egész napos jövés-menés nem megy.
Így például hétfőn itthon maradtam, kipakoltam a fiókjainkat, kiselejteztem a régi papírjainkat, a felesleges lomokat összegyűjtöttem, rendet raktam.

Tegnap a nővéremmel és Zsomborral a Csigakertben gesztenyét gyűjtöttünk meg közben készítettem pár képet a kicsiről.

Így "nyomtam" tegnap

Utána kaptam zselés lakkozást a körmeimre, mert még mindig a menyasszonyi volt fent, amit itt szeretnék megmutatni:


Most piros lett, a két gyűrűsujjam pedig hologrammos poros. 

Kicsit nőnek érzem magam tőle. Jó ránézni a kezeimre, mert eddig nem lehetett semmi sem a körmeimen. Egy takarítónőnek nem valami előnyös, de így, hogy már nincs munka...

Hazafele Gabi elkísért a boltba, mert venni szerettem volna jó pár dolgot. Zsepit, tisztítószereket, mert a fürdőszobát tervezem kitakarítani. 

Mire hazaértem, addigra egy csomag várt itthon. Dóri barátnőm küldte. Készített Lucának egy babanaplót. Annyira egyedi és különleges lett, hogy elakadt a szavam tőle. Már vagy tízszer biztos, hogy átlapoztam, átolvastam. Nagyon interaktív, szinezős, irogatós és Apának is van benne feladat. 
Készített róla egy bejegyzést is, amit itt linkelek nektek: Legszebb és legegyedibb babanapló Lucámnak
Minden egyes lapot ő készített, rajzolt, ragasztott.  Este skype-on megmutattam Gergőnek, borzasztóan tetszett neki is. 
Olyan nagyon tetszik és imádom, hogy félek bármit is kitölteni, kiszínezni, mert azon izgulok, hogy elrontom. :)

Így örültünk neki


Ma itthon voltam, kipakoltam a ruhásszekrényünket. Összegyűjtöttem a régi ruhákat, portalanítottam. 

Holnap még van mit pakolni, rendszerezni. Ott a fürdő is még ugyi, szóval egy pár napra még biztos van teendőm, de hogy utána mi lesz?! 
Tény, nagyon sokat pihenek, fekszek. 

Lassan Luci szobáját is el kellene kezdeni rendbe rakni, előkészíteni. Egy pár dolgot már vásároltam neki, illetve nagyon sokmindent kaptunk már. 

Utoljára ezeket vásároltam


Most pedig éppen szétrúgja a pocakomat. Imádom, ahogy ficánkol.

Szóval, ezek vannak nálam mostanság. :)

Nagyon hiányzik Gergő, ezt nem fogom megszokni, soha.... :( :(

2016. szeptember 19., hétfő