2016. május 30., hétfő

Egy hónappal a műtét után

Igen,igen, csendben vagyok, de ez mind azért van, mert olyan gyorsan helyre jöttem a műtét után, hogy folyamatosan úton vagyok és kevés időt töltök egy helyben, nyugton.
Most is csak azért van időm, mert Gergőm lement a garázsba kicsit pakolászni, de nemsokára megyünk a városba, ebédelni.

A vihar nem olyan régen vonult el, így az időjárás is egész kellemes most, bár rohamosan melegszik, így gyanítom, délutánra megint jó meleg lesz.

Szóval, eltelt egy hónap. Vagyis több mint egy hónap. A hegem nagyon szép bár eléggé puklis és erős rózsaszínben játszik, de hát mindenhez idő kell.
A nyakam már régóta rendesen forog és a belső varrataim is felszívódtak, mert elmúltak a szúrkálások.
A szövettanom is negatív lett, de további vizsgáltokat javasolnak, hogy miért alakult ez nekem ki. Csütörtökön megyek vissza Békéscsabára, az endokrinológus dokimhoz, aztán ő majd mondja, mit gondol erről.

Mutatom a nyakikám :)


Gergő is végre itthon van, 4 hét különlét után. Már a végét nagyon nehezen viseltük, de szerencsére újra együtt vagyunk. Azóta ki se szállunk egymás fenekéből. :) :)

Dóri is volt nálam kétszer is, így voltak nagyon jó napjaim. Csavarogtunk, csacsogtunk, bohóckodtunk sokat. 

Gabi is társult hozzánk


Szóval, minden szép és jó és kerek és öröm és boldogsáág!!!! :) 

Hétvégén pedig vissza Németországba és folytatjuk, ahol abba hagytuk! ;)

Szép hetet kívánok mindenkinek!!!!! 


2016. május 6., péntek

Műtét után 1 héttel

Milyen gyorsan telik az idő, igaz?
Nagyon fel se fogtam, hogy túl vagyok rajta és már 1 hét oda is van. Jó, persze amikor fáj vagy húzódik a sebem, akkor teljes mértékben érzékelem, hogy megműtöttek.

Egy nyűglődös pillanat



A hegem nagyon szép, mondhatni alig látszódik valami. Viszont, a belső varrataim szúrkálnak, a bőröm begyulladt a sok tapaszlecibálástól és a nyakam, vállam is totál merev, de rohamosan javulok.


Sétálgatunk sokat a szüleimmel, hogy friss levegőn legyek és mozogjak is egy kicsikét.


Aztán ma már kerékpároztam is egy kisebb kört,de csak itt a faluban,mert az nem igényel olyan nagyon nagy figyelmet, mintha a város főutcáin kellene tekernem. Nem fordul rendesen a nyakam, testből fordulok még, így nehézkes a dolog, de menni fog. Holnap majd egy nagyobb kört kellene megpróbáljak, aztán majd egyre többet.

Fura ez, mert a műtét utáni napokban 10 perc álldogálás után szakadt rólam a víz, lefehéredtem, szédültem,minden bajom volt. Elpoénkodtunk rajta, hogy falusi lány vagyok én, szédülök a betonon, de azért közel sem volt jó érzés. Majd próbáltam minél többet talpon lenni. Olyan sokat kellett feküdnöm meg nyugton maradnom, hogy elszoktam a mozgástól. Arról nem beszélve, hogy enni se nagyon tudtam. A kettő együtt legyengített, de már ez is csak a múlt.

Ma rántott szeletet, rántott karfiolt ebédeltem sült krumplival meg öntött salátával! ;)

Csak azok a fránya napi szúrások ne lennének....Apukám olyan szépen beadja nekem minden nap, de hát kinek lenne kellemes??

Volt itt Zsombor is egy kicsit. Nagyon jól elvoltunk.


Néztük Az erdő kapitányát ebéd után és így aludt el az ölembe


A szüleim elhalmoznak minden jóval. Anyukám süt, főz, lesi minden szavamat. Jól esik a törődés és a sok figyelem tőlük, de tudjátok azért valamiért nem találom a helyemet. Gergő nincs velem és nehezen élem meg ezt az időszakot így. Hozzá vagyok szokva a jelenlétéhez, hisz csak 11 éve vagyunk együtt lassan. Nagyon kevés éjszakát töltöttünk külön idáig.

Biztos a jó idő miatt is érezhetem ezt, na meg nem mozoghatok úgy, ahogyan nekem tetszik. Korlátozva vagyok, kicsit bezárva is és néha magányosnak is érzem magam.

Ilyenkor azért az ember sok dolgot átértékel, átgondol az életében.

Na de fel a fejjel, igaz? Nemsokára csak egy halvány kis csíkocska fog emlékeztetni erre az egészre.

Legyen nagyon szép és tartalmas vagy éppen pihenéssel teli a hétvégétek!!!

2016. május 3., kedd

A sikeres műtét után

A nyugalom megzavarására alkalmas kèpeket tartalmaz a bejegyzés
VAGYIS
aki nem bírja a műtéti hegeket az gyorsan lépjen ki!!! ;) :)

Kedden reggel kicsit idegesen, de elindultunk a kórházba. Elhelyeztek egy két ágyas szobában, ahol a szobatársamat akkor hozták ki a műtőből. Később jött az orvosom, kérdezte, jól vagyok e, minden rendben, majd begubózva a szobába nyugton kellett maradnom. Késő délután betették a branült és pihenés. Este altatót adtak,hogy nyugodtan tudjak aludni. 

Másnap reggel kaptam 3 szem gyógyszert. 2 fájdalomcsillapítót és 1 nyugtatót. Betoltak a műtőbe, altatás és utána képzavar, kiesett 2 óra. Ennyit voltam a műtőben.
Az altatásból sírva ébredtem, de azt mondták, hogy nagyon sokan így reagálnak rá. 

24 órát az ébredőben töltöttem, ahol csak telefonon tudtak érdeklődni a családtagjaim. Azt a 24 órát majdhogynem végigaludtam szinte.
Csütörtök reggel vissza vittek a sebészetre és jöttek a látogatók. Az a nap nagyon gyorsan eltelt és éjszakára egyedül maradtam a szobában is. Péntek reggel kiszedték a kapcsokat és hazaengedtek. Kicsit többet kellett várni a papírokra, de már nem bántam.

Nagyon rossz helyen volt a ciszta, így eléggé megizzadt a dokim, de a pajzsmirigyemet megmentette teljes mértékben!!! :) 

A kórházban mindenki végtelenül kedves volt és aranyos. Mosolyogtak és normálisan beszéltek mindenkivel. 

Első kórházas élménynek tökéletes volt. 

Jelenleg is fekszek, mert nem tudok sokat állni. A nyakam nem forog, de a hegem nagyon szép. Nehezen mozgok és az evés, nyelés kemény meló, de alakulok. Nem hajolhatok, nem emelhetek. Tornáztatnom kell a nyakam.

1 hónapig naponta szúrnom kell magam fraxiparine-nal, hogy megakadályozzuk a vérrög kialakulását. Egyelőre nem tudom beadni magamnak, segítség kell.

Sajnos ment le pár kiló is, így azokat is vissza kéne szedni, de eléggé nehézkes lesz egyelőre. Erőltetem, próbálkozom és hamarosan a régi lesz.

Pár kép :)

Csodaszép álomfogóm, amit a barátnőmtől kaptam a műtét előtti napon! <3

 Új tetoválás :)

A műtét után 24 órával
(Az államon azért van plusz tapasz, mert a nyakamról a bőrömet oda kapcsozták a műtét alatt. Egy mm heg sincs a helyén, teljesen begyógyult már)

Itt már jobb a helyzet

 Kis kukucska

Leszedték a tapaszt

Kiszedték a kapcsokat. Haza is hozhattam volna őket, de inkább nem tartottam rájuk igényt

A sárga fertőtlenítőt már úgy kellett levakarni szinte.  :) Nehezen kopott le rólam, ragaszkodó volt!

Máár itthon Gergővel


Nagyon sokat segített. Mosta a hajam többek között és az injekciót is ő adta be nekem. <3

Jelenleg a szüleimnél vagyok. Szabadságon vannak és velük töltöm a napjaimat. Anyukám az ápolónő, apukám a segéd, mert ő adja a szurit.

Ez a kép tegnap készült

Tegnap meg volt az első kontroll, ahol azt mondta az orvosom, hogy minden rendben. Szép a hegem, sokat kell tornáztatnom a nyakam, de továbbra is csak óvatosan mindent. 

Szóval, túl éltem, itt vagyok és megy minden tovább!
Nagyon boldog vagyok, hogy túl vagyok rajta és elfelejthetem ezt az egészet. Rossz élményem nincs persze, de egy kórházi emlék sosem szép és jó. :) :)