2015. augusztus 31., hétfő

Verne-Nyolcszáz mérföld az Amazonason (La Jangada)

"Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein."
-Jules Verne-


Jojo Moyes Utolsó szerelmeslevele óta nem nagyon került más olvasnivaló a kezeim közé, pedig bizony van lemaradásom igen csak. Vettem pár könyvet, amelyek azóta is a polcon árválkodnak.
Meg vettem a Caroline Kepnes által írt és az év legjobb thrillerének kikiáltott Te című könyvet. Akkor, amikor megrendeltem, izgatottan vártam, de amint a kezembe volt, már nem vonzott annyira, így a többiek közé került. Egy Gésa emlékiratai Arthur Goldentől is ugyanazon a helyen van. Lecsengett bennem hamar az olvasás utáni vágy.

Most volt egy hosszabb időszak, amíg nem tartott fogságban az Internet, így lehetőségem és időm engedte, hogy olvassak. Mégsem Caroline művére esett a választásom. Anyukáméknál megláttam Verne nevét és eszembe ötlött, hogy soha nem olvastam még tőle semmit, de a nevét rengetegszer hallottam már, így leemeltem a szekrényről és elolvastam a fülszöveget. Már pontosan nem emlékszem, hogy mi járt a fejembe, de valami oknál fogva az utazótáskámba került és kijött velem Németországba.

Körülbelül 5 nap alatt elolvastam a 270 oldalas regényt. Az eleje eléggé nehézkesen indult és lassan haladtak az események. A megszámlálhatatlan torkolat, folyó és egyéb földrajzi helyszín nehezítette az olvasást, de a könyv elején és végén található térkép segítségével gyorsan helyre lehet tenni a szálakat.

A rengeteg idegen kifejezés és név, amelyek elég sűrűn megtalálhatóak, mind, egytől egyig magyarázatra kerülnek, így nem marad utána üresség, hogy vajon ez mit jelenthet?!
A felétől már jócskán történnek dolgok, ami felcsigázott és nem hagytam abba.

Egy dologra rájöttem már a könyv olvasása során is, majd később be is bizonyosodott, hogy Verne eszméletlen fantáziával volt megáldva és fantasztikusan jó dolgokat talált ki és hatalmas tehetséggel írta le mindezt. Olyannyira, hogy bizonyos dolgokat teljesen valósnak véltem és eszembe sem jutott, hogy ez csak egy képzelet szüleménye lehet.

Utólag derült ki csak számomra az is, hogy film is készült belőle, így természetesen megnéztem, de hatalmas csalódás volt. Azt írja, hogy Jules Verne könyve alapján...
Ehelyett inkább azt kellett volna írni, hogy nyomokban tartalmaz némi hasonlóságot, de meg sem közelíti a kettő egymást. Először is, nem úgy hívják az egyik eléggé fontos szereplőt a filmben, ahogyan a könyvben. Aztán hiányoznak szereplők belőle, úgy konkrétan teljesen egészében, de még sorolhatnám, mi az, ami nem tetszett. Összességében legyen annyi elég, hogy körülbelül egy brazil szappanoperát gyártottak belőle.
Tudom, tudom, ha minden mozzanatot a vászonra kellene vinni, akkor nem egy estés, hanem tizenegy estés filmjeink lennének, de ha a filmet láttam volna először, biztos, hogy a könyvet a kezembe se vettem volna. Így viszont szerencsém volt, mert fordítva történt és a könyv sokkal többet adott nekem, mint a film adott volna.

Nem szeretném bemutatni vagy elmesélni a sztorit, mindenki utána tud egy kicsit kutakodni, amennyiben érdekli a könyv.
Inkább szeretnék néhány történetet, rémtörténetet, legendát* leírni, amely az Amazonas körül kering és amelyek a könyvben is megtalálhatóak hol rövidebb, hol hosszabb terjedelemben. Engem ezek az írások fogtak meg a legjobban és kötötték le a figyelmem teljes mértékben.

Először pár szóban az Amazonasról, csak hogy tudjuk, merre is található pontosan.

- A Föld legbővizűbb és egyben a leghosszabb (6800 km) folyója Dél-Amerikában "csörgedezik".
- Az Andok magas csúcsaiból ered
- Nevét a brazíliai szakaszon élő harcos nőkről, az Amazonokról kapta
- 5 országon folyik keresztül és mind az öt országban máshogy nevezik: Ena, Tambo, stb

Különböző rémtörténetek, legendák keringenek, mint például:

Minhocao, az óriáskígyó. A nevének jelentése: nagy földigiliszta és állítólag Dél-Amerikában él/élt. A legenda szerint a nagy folyó úgy apad vagy árad, ahogyan a kígyó belemerül vagy éppen kibújik a hullámok közül.

- Mae d'Agua, a félelmetes asszony, akinek olyan elbűvölően varázslatos a tekintete, hogy a folyam hullámsírjába csábítja azokat, akik rajta felejtik a szemüket.

- Manausi tuskó története
"van, azaz inkább hajdanában volt egy turuma fatörzs, vagyis inkább csak tönk, mely minden évben s az évnek mindig azonos szakában leereszkedett a Rio Negrón, néhány napra megállt Manausban, aztán elment Parába, de közben megállt minden kikötőben, és az indiánok áhítatosan teletűzdelték apró zászlókkal. Belémbe érkezve ismét megállt, aztán megfordult, fölúszott az Amazonason, aztán a Rio Negrón, és visszatért az erdőbe, ahonnan olyan titokzatosan érkezett. Egyszer partra akarták húzni, csakhogy megáradtak a haragos folyam hullámai, s nem boldogultak a turumával. Egyszer meg egy hajóskapitány megcsáklyázta, s a hajójára akarta venni. A nekibőszült folyam elszakította a vontatóköteleket, s a turuma csodával határos módon megmenekült." (forrás: Jules Verne: Nyolcszáz mérföld az amazonason, 83. o.)

- Volt az Amazonasnak egy San Jose de Matura nevezetű városkája, amely arról volt nevezetes, hogy olyan indiánok éltek itt, akiknek farkuk nőtt.

Ami még nagyon tetszett és most spoiler következik!!!!, hogy egy bizonyos sifrírozott írással íródott titkos levelet igyekeznek megfejteni, hogy a főhősünk életben maradhasson. Aki egy kicsit is szeret rejtvényt fejteni, szójátékokat játszani, azoknak ez a rész szintén izgalmas lehet.

Nekem volt olyan szerencsém, hogy a könyvet a kezemben tarthattam, de nem mindenkinek lapul a könyvespolcán csak úgy.  (600 forintért "vesztegetik" a neten amúgy.)

Egyéb művei

Azoknak, akik szívesen elolvasnák, belinkelném az online formáját, ami már egy újabb kiadás ugyan, de nem hinném, hogy változtattak volna rajta az évek során.
Jules Verne: Nyolcszáz mérföld az Amazonason

Itt pedig a film tekinthető meg:


Kellemes időtöltést kívánok hozzá!

*A legtöbbjük azonban csak a képzelet szüleménye volt, mert sok esetben egyetlen szó sem olvasható róluk semmilyen feljegyzésben sem.


Ui.: Megéri elolvasni, nekem nagyon tetszett! :)