2015. december 18., péntek

Csajos napok

Míg otthon vártam az eredményre, addig Dóri ♥ meglátogatott és Gyulán aludt! :)
Nagyon örültem neki, hogy eljött és annak meg még jobban, hogy ott is aludt! Jó sokat beszélgettünk az élet nagy dolgairól.

Nagyon finomakat ettünk 

 és ittunk, 

sütiztünk, kávéztunk, 




sétáltunk, könyvet vettünk, vásároltunk!

Az időjárás nem volt annyira kegyes hozzánk, de mit számít nekünk eső vagy hideg, hiszen együtt lehettünk!
Olyan gyorsan eltelt az idő, hogy már azon kaptuk magunkat, hogy ül a buszon és papírzsepivel törölgetem könnyes szemeim, mert búcsúzkodtunk!
Megbeszéltük, hogy sűrűbben kéne ilyen programot szervezni, mert ő is kizökkent kicsit a mindennapjaiból és nekem is nagyon jól esett a társasága.
Mind a ketten nehéz időszakon vagyunk túl, de szerintem elmondhatom, hogy sokat tudtunk segíteni egymásnak!

Pár kevésbé kompromittáló kép még :D


Hm,hm, mit is mondjak otthon, hol vagyok?! :D

Én esküszöm, hogy semmi rosszat nem csináltam! Nem én voltam! :D 


A többi kép pedig megmaradunk nekünk, egy eldugott kis mappába és amikor 50 év múlva visszanézzük, lesz min jókat nevetni! ;)

Köszönöm, hogy eljöttél. Váárrrrllaaaaak visszaaaaa!!!!! 

2015. december 16., szerda

Adventi vásár

Straubing


Forró puncs



Óóó de széép


Picike vagyok

Lakásdíszünk

Sankt Englmar Waldwipfelweg

Ne nézz le





A köd homályában


Ide még visszajövünk egyszer

2015. december 15., kedd

Az a bizonyos nehéz időszak

Nem is tudom, igazán mit is írjak, és azt hogyan írjam le nektek!
Amit először is tudnotok kell, köszönöm a kedves szavakat, jól vagyok most már. 

Most kezdhetnék irkálni arról, hogy vannak rossz időszakok az életben és elfáradunk, kicsit elbújunk a világ elöl, stb. 

Igazából nálunk most a "betegség" játszott közre leginkább meg persze egy kicsit az érzelmi világom is felborult. 

Röviden és tömören Gergő beteg lett. Elkapta azt a vírusos betegséget, amin biztosan sokan közületek is átestek. Mivel ő cukorbeteg, ezért nála halmozottan jelent meg. Magas láz, magas cukor, étvágytalanság, nem maradt meg benne semmi és gyenge volt. Neki viszont szüksége van minden gramm szénhidrátra, mert fennáll a kóma veszélye, így egy nap kinti munka után hazamentünk, ahol megkapta a szakszerű ellátást és meggyógyult. Injekciót adtak neki be, mert nem tudtam a lázát levinni. Se gyógyszer, se vizes törölköző, se hideg fürdő nem segített. 
Szépen lassan kezdett jobban lenni és már mi is tapasztaltabbak lettünk és legközelebb (ne legyen ilyen) tudni fogom mit kell tenni. 
Nagyon rossz élmény volt és borzasztóan aggódtam érte, mert annyira rosszul volt és én nem tudtam segíteni rajta. 
Bízom benne, hogy nem lesz többet ilyen!

Sajnos engem sem került el, de nem a vírus, hanem más. 
Találtam egy csomót (3.5 cm) jobb oldalon a nyakamon. Tudtam, hogy ott a pajzsmirigyem van, így felkerestem a háziorvosom, aki elindított a sorozatos vizsgálatok, szurkálások útján. 
Vérvételek, ultrahang, izotópos vizsgálat, MIBI szcintigráfia, még vérvétel, biopszia várt rám. Sehol, senki nem mondott nekem semmit, mindenki csak ködösített. Dobáltak egyik orvostól a másikig, kell még vizsgálat, akkor majd többet tudunk, menjek tovább, legyek türelmes. Ahogy telt az idő, egyre jobban kezdtem aggódni, de tartottam magam és mentem előre. Bármi is legyen ez, meg fogok gyógyulni és kutya bajom nem lesz. 
Végül Gergő kezelőorvosánál kötöttem ki, aki elvégezte az utolsó vizsgálatot és ő mondta ki, amit hallani akartam 2 hét után: JÓINDULATÚ CISZTA!!!!! 
A műtétet sajnos úgy néz ki, nem úszom meg így sem, mert eléggé útba van, bizonyos helyzetben nyomja a nyelőcsövem és olyan érzésem van, mintha megakadt volna valami a torkomon.

Miértek nincsenek. Nem keresem rá a választ. Ott van, kiszedik, elmúlik, vége lesz! 

Az a 2 hét összességében rettenetes volt. Mindenki betegnek kezelt, nagy betegnek. Az ismerős nővérek lehajtott fejjel jöttek elém, segítettek, de nem mertek semmit sem mondani. Az orvosok is csak nézegették a papírjaimat és csendben ültek velem szemben. 
Gergő orvosa mondta ki először, hogy rák is lehet. Azt hiszem, akkor sem ijedtem meg. Tudtam, hogy benne van a pakliban, na de azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam, hogy ennyivel megúsztam. 

A műtét majd egy januári konzultáció és egy újabb adag vizsgálat után lesz. Valószínűleg Debrecenbe fognak elküldeni, amit nem is bánok. Rá bízom a kezelőorvosomra az egészet! 

Nézzétek az új profilképem ;)
Mehetne a felnőtt színezőbe :D :D



Igazán még úgy érzem, most sem jött ki rajtam. Gondolok itt arra, hogy pár évvel ezelőtt biztosan zokogtam volna vagy nem is tudom. Most is teljesen nyugodt vagyok és tudom, hogy hamar vége lesz és csak egy picike heg fog emlékeztetni minderre! :)


Itt szeretném megköszönni azoknak, akik írtak nekem és türelmesek voltak velem szemben. Jól esett az aggódásotok!!

Ölelek mindenkit!!!

2015. december 13., vasárnap

Felnőtt kifestők

Az ember nem is gondolná, hogy felnőtt fejjel még mindig le tud ülni és képes szinezni. Pedig bizony ez így van.
Az Amazon TOP 20-as eladási listáján az elsők között szerepel 2 felnőtt kifestő is.

Kikapcsol, pihentet, lenyugtat és mindemellett kiengedheted a fantáziádat és kreatív lehetsz!

A Mikulás idèn úgy gondolta, megèrdemlem, így szombat reggel ahogyan kiléptem a szobàmból, ez a látvány fogadott:


Nem gondoltam volna, hogy bàrmi is lapulni fog a csizmimen. Csak álltam előtte és nèztem. Nem mozdultam, csak bàmultam ès éreztem, könnyek szöknek a szemembe. Jó pár perc kellett, hogy èszhez tèrjek.
A következő mozdulattal a telefonomért nyúltam és képet készítettem majd letérdeltem és a kezembe vettem.
Ott ültem a folyosón a cipők között és lapozgattam. Éreztem, nagyon fogom szeretni.

Nem voltam felkészülve ceruzaügyileg, így egy 4 színű tűfilccel kezdtem el először, csak ez volt itthon. A szokásos színekre gondolva az első mozdulatom az volt, hogy elkezdtem zöldre festeni a levelet majd megszólalt egy hang bennem: "Ugyan, rugaszkodj el a valóságtól!" Aztán kezdtem el más színvilágra összpontosítani.

Majd még aznap délután vettünk nekem még csillogós zselés tollat, színes ceruzákat.

Az első elkészült színezés:

Majd a következők:

 
 Mire nem jó a nyújtódeszka, igaz?
 

A soron következők:


Tegnap egy újabb adag toll és ceruza jött velem haza hegyezővel és radírral együtt. 
Egyetlen egyet szeretnék még, az a Stabilo 25 színű tűfilce, amibe a színek fantasztikusan vibrálóak. 



Nagyon sokat segít nekem abban, hogy kikapcsoljak kicsit és elengedjem magam!
Kellemetlen időszakon vagyok túl és a következő sem lesz olyan nagyon egyszerű, (ezekről később) de ennek segítségével úgy érzem, mintha kicsit könnyebb lenne.

Amikor kész lett az első, akkor nem voltam elégedett. Hozzá is fogtam a másodikhoz aztán a harmadikhoz és elindult a lavina. 
Mindegyik egyre jobban tetszik és különleges érzés ránézni az elkészült képekre!

Mindenkinek merem ajánlani!!!!


2015. december 10., csütörtök

Amikor padlóra kerülünk, nem értjük, hogy az élet miért bánt el olyan kegyetlenül velünk, pedig ha évek múltán visszatekintünk, rájöhetünk: a kudarcaink is értünk vannak. Sokat tanulhatunk belőlük. Ahogyan azt is meg kell tanulnunk, hogy az életet a mosolyok és ne a könnyek alapján mérjük.
Szalai Vivien

2015. december 8., kedd

MZ/X

Tudoom, eltűntem!!
De, itt vagyok!!

A távollétem óta jó sok minden történt velem, amit majd bejegyzések formájában el is mesélem nektek!

Még kicsit ötletelek, szerkesztgetem!

Hamarosan jelentkezem!

Ölelés mindenkinek!!! ♡