2014. június 20., péntek

Passau

Tegnap munkaszüneti nap volt itt kint. Gergő nem dolgozott. Összebeszéltünk a bogeni barátainkkal és elindultunk kirándulni. Az úti cél Passau volt. Tőlünk olyan 80 km-re van körülbelül. Anitáék jobban ismerik ezt a környéket és ők ajánlották, hogy menjünk ide. Megérte, hiszen gyönyörű város. A három folyó itt találkozik. A Duna, az Inn és az Ilz. Az Alpokból érkezik az Inn, ennek vize zöld színű. A Duna vize kék, míg az Ilzé fekete így a Dunának egy szakaszán három színű a víz és gyönyörű. Saját képet nem tudtam csinálni, mert az autóban ülve látszott a legjobban és onnan nem lehetett fotózni, de ezen a képen eléggé jól látszik két szín is: Három folyó találkozása (forrás: www.kitekinto.hu)

Egy másik érdekessége még a városnak amellett, hogy Németország egyik legfontosabb városa, az hogy Gizella magyar királyné, Szent István királyunk felesége egy passaui kolostor főnökasszonya lett és sírja ebbe a Nidernburgi kolostorban található, ahova mi is bemehettünk. Külön magyarul is ki van írva a történet és rengeteg magyar koszorú is található. Megmutatom nektek a sírt és a csontjait. (Kicsit benne vagyok én is, bocsi, de nem vagyok nagy fotós).





Láttuk még a Veste Oberhaus-t is, de csak távolról sajnos. Nem jutottunk fel. Itt van a történelmi múzeum és egy csillagvizsgáló is. Onnan többször is lőttek ágyúval. Az ünnep miatt lehetett valószínűleg. Az Úr testének és vérének az ünnepe (Corpus Christi) volt egyébként tegnap. Itt, ezen a részen eléggé vallásosak és tartják az összes ünnepet.


Volt egy nagyon szép sétáló rész végig a folyó mellett. Szép padokkal, tele gyönyörű virágokkal.





Hatalmas kikötője is van. Szebbnél szebb és hatalmas hajókat is láttunk.





Ezek pedig a belvárosban készültek már.



Igazán gyönyörű város Passau. Nyüzsgő, kiránduló emberek és mindenki kedvesen mosolyog ránk. Még a babakocsiból elhagyott kis sapit is futva utánunk hozta egy idősebb férfi.

Nekem még mindig szoknom kell a németet. Sorba álltunk innivalóért és magyarul beszélgettünk ugye és mire sorra kerültünk hirtelen elfelejtettem, hogy hogy is kell mondani azt, amit akarunk. Aztán a vizet rossz helyről vettük el, szóval, áh, káosz, de igyekszem, igyekszem, csak egyedül nem egyszerű. Így emiatt egy kicsikét rossz volt, de egyébként nagyon jól éreztük magunkat és estére úgy dőltünk be az ágyba mint egy jól megrakott krumplis zsák.
Ma én pihentem itthon, de holnap megyek dolgozni, hiszen azért nem fenékig tejfel az élet, igaz? :)


4 megjegyzés: