2013. október 7., hétfő

Irigység/kétszínűség

Tegnap újabb csalódások értek. Igen, több is.
Amióta ki-ki megyek Gergőhöz és keveset vagyok itthon, azóta egyre kevesebb barát (vagy mi) maradt mellettem.
Sose fogom megérteni, hogy ennek mi is a valódi oka, mert nem érzem hogy én bántanék bárkit is vagy rosszat tennék, hiszen itthon sem vagyok. Ugyan úgy lehet számítani rám, max csak más formában, interneten, telefonon keresztül. Nem tűntem el, élek és kiabálnék legszívesebben!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nem úgy beszélnek velem, hátat fordítanak nekem és félvállas társalgás folyik.
Erre mondja anya meg apa mindig: "Az emberek irigyek. Nem szabad mással foglalkozni!"
Tudom, hogy nem szabad és már kinőttem ebből a ki mit beszél rólam témából, de amikor a közvetlen környezetben történik és hallod mit beszélnek rólad, azért az úgy kedves tud lenni.
Olyan keveset vagyok itthon és olyan jó lenne ilyen dolgoktól mentesen eltölteni azt a kis időt, de nem megy.

Senki nem gátolja meg a másikat abban, hogy elutazzon külföldre, próbálja ki mindenki milyen érzés egy idegen országban, idegen emberek között a család nélkül. Nyugodtan. El lehet menni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Mi ezt választottuk és a többieknek az lenne a dolguk, hogy ezt elfogadják és támogassanak bennünket.

Egyszerűbb kibeszélni a másikat, bunkónak és lekezelőnek lenni........

6 megjegyzés:

  1. Én nem éltem külföldön, csak másik városban. Akkor morzsolódtak le a legtöbben. Viszont, nem értem, hogy ez mire jó, mert a barátaimmal, akik kint élnek, és néha hazajönnek, és rajtuk csüngök. Mert akkor van rá lehetőségem, de ettől függetlenül szeretek hallani a másikról más formában is.

    Szüleiddel egyet értek. Viszont, én elkezdtem őket úgy kezelni, hogyha találkozunk, akkor jó, örülünk egymásnak, aztán mindenki megy a dolgára. Akinek fontos vagy, az így is, úgy is marad, vagy jön, mint egy buldózer.
    A többire jó a "vagy mi" kifejezés.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem megpróbálom kicsit máshogy felfogni ezen túl a dolgokat!Köszönöm neked! :)

      Törlés
  2. Pancsi!
    Nem sokszor írtam a blogodba de sokszor olvastam,olvastam azt is mennyire vártad hogy haza gyere,szerintem hallgass anyukádra ne foglalkozz velük a"magyar ember" már csak ilyen ezért tartunk ott ahol tartunk és ez nem csak a politika miatt van.Igen ellehet menni és aki akar menjen is de egy barátság nem ezen múlik nekem is vannak barátnőim akik elmentek ,sajnálom de látom nekik ott kint igaz nem ment könnyen de jobb lett az életük ,én személy szerint örülök neki,mert tudom igencsak meg kellett küzdeniük érte.Ne bánd az ilyen barátokat az élet kárpótol és kapsz helyettük másokat hidd el velem is így volt pedig el sem költöztem előbb nagyon bosszantott de már nem bánom sokkal mélyebb és őszintébb barátságokat kötöttem ,mint a sok sok éves barátságok amiket szintén az irigykedés miatt elvesztettem.Tudom fáj de ne magadban keresd a hibát az élet ilyen,most titokban mindenki irigyel hogy mi van mögötte azt senkit nem érdekel,viszont ha véletlenül haza kéne jönnöd rögtön lenne sajnálkozó baráti társaságod ilyet ne akarj,nézz előre ,lesznek még akár kint akár itt még jó barátaid.Majd ha akarnak tőled ott kint valamit rögtön megint lesznek " jó barátok" csak ki kell várni ,de azok nem azok nem tévesszen meg.Tudom szomorú és dühítő dolog,de ahogy nézem itthon egyre jobban ilyen a hozzáállás!! Sajnos sok ilyen tortúrán én már túl vagyok tudom nem könnyű,de most már csak igazi barát kell ne legyen több csak kettő de abban tudjak feltétel nélkül bízni.Az meg hogy a nagyobb baráti kör mit mond ne érdekeljen olyanok mint a napraforgók egyszer ezt mondják máskor meg mást.Azért remélem jól telnek a napjaid nem érdemes rágódni ezen. Baráti üdvözlettel Ewa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erre szokták azt mondani, hogy az embernek nem kellenek ellenségek mert ott vannak a barátok. Vagy valami hasonlót....
      Köszönöm neked a kedves szavakat!
      "Mint a napraforgók..."

      Törlés