2017. október 20., péntek

Cukormentes édességek

A blogon ugyan nem voltam aktív, de amint vissza kaptam a kis birodalmam, a saját konyhámat, azonnal neki is láttam serénykedni. 
Sokan tudjátok, hogy Gergő pár éve cukorbeteg lett így minden úgy készül, hogy ehessen belőle. Tömören cukor és fehérliszt mentesen, minél kevesebb szénhidráttal. Mert ugye mindenki tudja, hogy egy cukorbetegnek nem csak a cukorral van gond hanem a szénhidrátokat is kő keményen számolnia kell!!!
A lényeg a lényeg, hozok pár receptet és képeket hátha valaki kedvet kap bármelyikhez is! 


Rögtön az első sütivel bajba is kevertem magam ugyanis fogalmam sincs (még) hogy honnan néztem a receptet. Málnás az tuti. Ha megtalálom, pótolni fogom!!


Melegszendvicssütőbe süthető. Cukormentes szeder lekvár van rajta





(Ez borzasztóan rossz ízű és ehetetlen lett. Nem tudom mit rontottam vajon el. A kukában landolt. Ilyen is kell néha, nem igaz? Lehet egy kis liszt csak kellett volna bele...)

Cukormentes túrós kókuszgolyó

- 250 g túró
- 2 ek. holland kakaópor
- 1 tk. rumaroma
- édesítő ízlés szerint (ebben 2 ak. Yummy van)
- kb. 60-80 dkg kókuszreszelék 
Minden hozzávalót összegyúrunk.Ha túl száraz lenne adunk hozzá egy kevés diabetikus baracklekvárt,ha túl ragadós akkor egy kis kókuszreszeléket.Tetszés szerinti nagyságú golyókat csinálunk,kókuszreszelékben megforgatjuk.Lehet a közepébe 1 szem rumos meggyet is csomagolni.
*Én tettem bele darált cukormentes kekszet is. 
A receptet egy diabetikus csoportból másoltam ki, a tulajdonosa Várszegi Brigitta.

Így este azért nem ér ilyesmit közzétenni, igaz? Most saját magammal is kibabráltam mert éhes lettem!!!

Szeretnék hétvégén is készíteni valamit. Remélem sikerül.

Legyen csodás hétvégétek!!!! :)


2017. október 17., kedd

Őszi dekor

Csodás az ősz. Azok a fantasztikus színek ahogy kiabálnak a verőfényes napsütésben leírhatatlan. Közel sem lehet egy fényképen visszaadni azt, amit az ember lát, megtapasztal, de azért megpróbálom pár kép erejéig.





A hétvégén vettem fél kiló gesztenyét mert ha ősz akkor nekem a gesztenye mint sem a sütőtök jelzi az eljöttét. Már csak ezért is, mert az utóbbit nem szeretem. :)

Tegnap este pedig elkészítettem a saját őszi koszorúnkat amihez a terméseket mi gyűjtöttük. A koszorúalap 300 ft volt illetve be kellett ruháznom egy ragasztópisztolyra is mert egyszerűen nem találtam a másikat. Na de lényeg a lényeg, hogy sikerült végre elkészítenem.


A kis rókák a bejárati ajtónk mellett csücsülnek. Az ajtódísszel együtt hétvégén vettem őket.





Most is csodásan süt a nap, bár az időjárásjelentés szerint még csak 6 fok van. Szerencsére azonban délutánra 20 fokot is jósoltak, így irány kifele a szabadba! :)

2017. október 13., péntek

Helló blogos világ!

Mindjárt 6 óra van. Péntek. A nappaliba fekszek és a kislámpám fényénél gondolkozok. Mit csináljak így kora reggel? A kislányom alszik, így csörömpölni, pakolni nem tudok. A könyvem bent maradt a hálóba, na meg kedvem sincs olvasni. Az amolyan esti kikapcsolódás. A férjem már valószínűleg beért a munkahelyére. Én meg csak itt fekszek. Aztán jött a szikra. A blog!!!! :) :)

Így hát itt vagyok egy hosszú kihagyás után ismét. 3 hónapja írtam utoljára, mikor Luci fél éves lett. Most már a 9.hónapot tapossa, szó szerint. :D
Kúszik, mászik, áll, sétál a kanapé mellett, magától csücsül, integet, tapsikol, van 2 kis fogacskája és be nem áll a szája. :)
Az asztal alól vagy éppen az ágy alól vadászom ki.
Csimpaszkodik a székek háttámlájába. Lomol meg rendezkedik a konyhába és a kamrába.
A kukából falatozik-és most itt páran biztos hátrahőkölnek, de hát mindent meg kell kóstolni. Legutóbb a lepucolt mangó hajat nyalogatta. Hozzáteszem, semmi baja nem lett.
Rettentően okos és minden érdekli.
Imádja a puha mesekönyveket, legfőképpen Vilmos nyuszit.
Az új tudományunk pedig a "hol a szeme a nyuszinak". :)
Nem adja fel a dolgokat. Eléggé akaratos és határozott egyéniség már most. Addig piszkálta az ajtót is, míg rá nem jött, hogy tudja úgy kinyitni, hogy ne magára húzza. Azóta ha meghallja hogy megjött az apja, négykézlábra vágja magát, odacsörtet a nappali ajtóhoz-ami kábé egy szarvascsorda dübögésével ér fel (bocsi az alattunk lakóknak) és a parkettán csattog a kis tenyere-kicsapja az ajtót majd visítva kócol elé. Imádja!

Tudom, minden édesanya, így köztük én is, elfogult a saját gyermekével szemben.
De amikor fejjel lefelé teszed elé a sudocreames dobozt, hogy ne akarja a 2 kis fogát beakasztani a tetejébe és leszedni azt és erre ő felül, rád néz, megnézi a dobozt, visszanéz rád kérdően majd visszafordítja ésss már lent is van a teteje, nem tudod nem azt érezni, hogy neked van a legokosabb gyereket!

Egy szó mint száz, ódákat tudnék zengeni az elmúlt 9 hónapról. Jót is és rosszat is egyaránt.
(A rosszról később, egy másik bejegyzésben)

A blog életéből kiestem ugyan és azt sem tudom megígérni, hogy minden nap írok, de Luca egyre jobban el van most már, nem kell mellette ülnöm nonstop, így ha az időm engedi, fogok jönni írni és olvasni is.

Mutatok pár képet!







Nagyon szép napot és kellemes hétvégét mindenkinek. Rám takarítás meg főzés vár mert vendég jön ma hozzánk! :)

2017. július 9., vasárnap

Eltelt fél év

Július 3-án Luca fél éves lett. :)

Csodálatos kislány és leírhatatlanul szeretem és a mindenem, ahogyan Gergőnek is.
Együtt vagyunk már Németországban és végre családként élhetünk.

Gyorsan fejlődik és igazi csajszi. Izeg-mozog, sikongat és nagyokat kacag. Nagyon jó étvágyú és vidám baba. Nő, mint a gomba. :)

Azért az elmúlt 6 hónapban voltak nagyon rossz napok is persze, mert nem minden fenékig tejfel, ahogy szokták mondani. A legnehezebb az volt, hogy Gergő idekint volt én meg otthon a kicsivel.
Emberi kapcsolataim száma leredukálódott szinte a nullára, így a kislányom tette ki minden percemet, de így bele gondolva ez volt a legjobb. Nem fogok máshoz igazodni egy pici gyerkőccel és nem könyörgök azért sem, hogy látogassanak meg minket vagy hogy beszélgetni kelljen velem.

Valljuk be, egy anyuka élete teljesen megváltozik, ha megszületik a babája. Csak róla tud beszélni többek között, hiszen a nap 24 órájában együtt vannak és bizony egyeseknek ez nem tetszik, mert már nem érdekes.

Így persze én is megváltoztam, de ez így van jól. Jól érzem magam a családommal és kívánom mindenkinek, hogy élje át ezt az érzést!!!! :) :) :)







Nem tudom, hogy mikor jutok újra ide, de sokszor ölelek mindenkit és ne haragudjatok, hogy nem követlek titeket. Apránként majd igyekszem jelen lenni!! :) :)

2017. április 12., szerda

Az elmúlt 3 hónapunk

Igen, igen, tudom. Nem jelentkeztem de azt hiszem, ebben az esetben bocsánatot érdemlek! ;)

Eltelt több, mint 3 hónap a kislányom születése óta. Mintha csak tegnap vitt volna Gergő a kórházba. :)

Jól vagyunk és minden rendben van velünk. Luca szépen gyarapszik és napról napra egyre ügyesebb. ♡
Hangosan kacag és nagyon jó kedvű. Nagyon sokat mosolyog és állandóan jár keze-lába! :)

Az első apró betegségen is túl vagyunk már. Mert hát a kötelező vizsgálatokat a gyerekkórházba kell ám elvégeztetni, ahol szegény beteg kisbabákat ápolják...Szerencsére csak egy kis köhögéssel megúsztuk, de azt is borzasztó volt hallani. :(

A kötelező oltásokból is megkapott már kettőt. Nagyon sírt, de gyorsan megnyugtattam és minden mellékhatás nélkül el is felejtettük. :)

Az egyetlen ès legnagyobb szívfájdalmunk, hogy nincs együtt a család. Gergő kint van, mi pedig itthon, Magyarországon. Az első hónapot velünk töltötte, de aztán sajnos mennie kellett. Nemsokára azonban mi is megyünk ki vele. :)

Most sajnos csak ennyire tudtam bejelentkezni, mert ébredezik Huncutka, de megpróbálok most már többet jelen lenni itt is.

Addig is engedjétek meg, hogy pár képet megmutassak nektek.

Sokszor ölelek mindenkit!!!!




 Utàlja az összes sapkát és addig fecereg, amíg el nem fordul a kis buksiján! :)
  
A pelenkázót sem arra használjuk, amire való! :)

Az első kacagás :)


2017. január 18., szerda

Az első 2 hetünk hármasban

Tegnap volt 2 hete, hogy igazi család lettünk. ♡
Szeretek erre gondolni. :)

Luca éppen alszik. Gondoltam jövök egy pár soros beszámolóval.

24 órát voltam èbren kb. mire kibújt a kis Bogyókánk. Ebből intenzíven hetet vajúdtam erős fájásokkal. A szülésznőm végig mellettem volt és támogatott, segített na meg kicsit macerált is, de tudom, ez mind azért volt, hogy nekem könnyebb legyen. Volt egy pillanat, amikor majdnem feladtam már, de aztán valahogy összeszedtem magam és csak magunkra koncentráltam.
A fájdalomküszöbön nagy, vagyis azt hittem, hogy nagy, de rá kellett jönnöm, hogy a szülés meg sem közelít semmilyen általam eddig átélt fájdalmat. A folyamatos nyúlkálások, vizsgálatok is rátesznek még egy lapáttal így amikor a vizsgáló felé indultunk, pillanatok alatt felébredtem. Ugyanis a végén 2 fájás között el-el bóbiskoltam, annyira kimerültem.

Nagyon elfáradtam és sokszor a sírás kerülgetett már, de mindig Lucára gondoltam és igyekeztem összeszorítani a fogaimat és tűrni. A fájásokkal nem lett volna gond, viseltem, de mivel nem tágultam, így manuálisan állandóan rásegítettek, így azokban a percekben a pokolban èreztem magam.  Na ezek a percek vették ki belőlem az összes energiát.

Egy szó, mint száz, akkor azt mondtam, nem csinálom újra végig.
Most azt mondom, Lucáèrt bármikor újra kezdeném.
Aztán majd egy pár hét múlva újra beszélünk erről!  ;)

Pankácska nagyon nyugodt kisbaba. ♡ Nagyon türelmes, leszámítva akkor ha már nagyon nagyon éhes.
Nagyon jókat eszik és hatalmasakat alszik, így éjszakánként én is tudok pihenni mellette.
Kívánni sem lehet szebbet, jobbat nála. ♡
Nagyon szerencsések vagyunk!!!

Anyukám rengeteget segít nekünk. Nélküle nem tudom mi lenne.

A védőnő már kétszer is járt kint nálunk, de szinte csak ránk néz, mert kötelező ugye.

Látogatókat egyelőre nem nagyon fogadunk. Tartok az influenzàtól, mert Békés megyét most érte el. Anyatejes ugyan Luca, de még olyan kis csöpp és törékeny, így majd ha kicsit erősödik, akkor engedem emberek közé. :)

És a 2 hetes nagylányom:


Vártuk a védőnénit

Szellőztettünk, levegőztetjük a nyitott ablaknàl

Kajakóma

Apánál kicsikét nyüszizek ♡

Első autókázáson

Szóval, ilyenek vagyunk! :)

Olyan gyorsan eltelt ez a 2 hét, nem is gondoltam volna. 

Nagyon örülök hogy itt van nekünk és nagyon boldog vagyok!!!!♡♡

A legszebb dolog az életben!

2017. január 10., kedd

Édesanya lettem

2017.01.03-án 22:27-kor 3260 grammal és 49 centivel megszületett a kislányunk, Luca Panna! ♡

Mind a ketten jól vagyunk és minden rendben van! :)

Nagyokat alszunk, jókat eszünk ès szeretünk mosolyogni, na meg grimaszolni is. :)






Csodásan telnek a napjaink! Imádom az egészet!! ♡♡


Sokszor ölelünk mindenkit Lucival! ♡